Kislány korom óta elégedetlen voltam a hajammal. Szerettem  volna más színűt, dúsabbat, esetleg hullámosat, nem pedig azt, amivel a Jóisten megáldott. A nővéremmel ellentétben nekem a szüleim nem engedték meg, hogy legalább hosszúra növeszthessem. Mindig levágatták, mondván ezzel talán majd erősödik. Így, ha senki nem látta, sálból csináltam magamnak lófarkot, és nézegettem megújult ömagam a tükörben. Később más hiányosságokat is felfedeztem magamon, de ez volt a legkorábbi és talán a legfájóbb handicap-em.

A fiam születése után aztán a szoptatás nyolc hónapja alatt még azt a kevés hajat is elvesztettem ami volt. Naponta csomókban hullott ki a hajam, de a legszörnyűbb az volt, hogy a homlokomon két öböl alakult ki, úgy kopaszodtam föl mint a férfiak. Kisebb öböl mindig is volt a homlokomon (apai örökség), de ez már ijesztő volt. Már a frufru sem tudta eltakarni.
Idővel aztán a hajam regenerálódott, de a két öböl megmaradt. Szó se lehetett  homlokból kifésült hajról, pedig mindig is szerettem volna igy viselni a hajam.

Mikor az orvostudomány bravúrjairól olvastam, mindig arra gondoltam, hogy ha egyszer a  hajbeültetés is megvalósul annak talán én is alávetném magam. A  két öböl beültetése tán csak nem egy nagyon komplikált művelet. Tavaly aztán, mikor az origo-n megjelentek a HairHungary klinika első híradásai, rögtön ”rákattantam” és elolvastam a weboldalukon mindent, amit csak lehetett. Kértem is időpontot konzultációra, gondolván ez még nem jelent végleges döntést.

Jelenleg Németországban élek, de én –szükség esetén- biztos, hogy csak otthon operáltatnám magamat. Tudom, hogy a magyar egészségügy nagyon rossz állapotban van, de azt is, hogy a magyar orvosok ugyanakkor nagyon képzettek. Legközelebbi hazautazásomkor felkerestem tehát a hajklinikat.

Nagyon kedves fiatal doktornővel konzultáltam az első viziten. Azt mondta, semmi akadálya annak, hogy én a jövőben homlokból kifésült frizurával járjak.:))  Beszélt a műtét előkészületeiről, magáról a műtétről és a műtét utáni állapotról. Fotók is készültek a jelenlegi állapotról és berajzolta milyen formában szeretném a pótlást. Kikérdezett az egészségemről és én is feltettem a magam kérdéseit. Az érdekelt leginkább, mennyire kell beavatnom a környezetem abba, hogy ilyen „őrültségnek” vetem alá magam. Nem szerettem volna ugyanis mindenki orrára kötni. Kiderült, hogy nem fog látszani a beavatkozás, mert a donor területet takarja a többi hosszú haj, a beültetést pedig a frufru. Nagyszerű!! És nem is kell a klinikán aludni, mert délutánra már kész leszek. Pár nap után a mindennapi életemet élhetem, nem kell feküdnöm, csak a hajmosással kell vigyáznom. Tökéletes!!


  Hajátültetés előtt (konzultáció)

Megállapodtunk abban, hogy az árajánlatot megküldik e-mail-ben és majd ennek alapján döntök. Kétféle ajánlatot kaptam, egyik variáció kevesebb, a másik több hajszál átültetésére volt kalkulálva. Adtam magamnak néhány napot (hetet?) arra, hogy mérlegeljem a helyzetet. Pro és kontra voltak érveim. Végül azzal győztem meg magam, hogy ha egész életemben erre vágytam és most egy napos műtéttel megoldható, miért ne engedhetném ezt meg magamnak. Mások ennél sokkal nagyobb átalakításokon is átesnek...

Mikor legközelebb felkerestem a klinikát, megbeszéltük a részleteket: a műtét időpontját, a szükséges vizsgálatokat és a beavatkozás előtti napok teendőit. Mindezeket persze írott formában is kézhez kaptam. Befizettem az előleget így a kocka el volt vetve!

Hamarosan folytatom ;)